Üdvözöljük Badacsonyban, ahol a Balaton és a híres borászatok mellett egy rejtett kincsesláda rejlik – a szakrális örökségünk, mely tele van vallási értékekkel és történelmi gazdagsággal. A környékünk és Badacsony maga a csoda, ahol a szakrális túra olyan újrafelfedezéseket kínál, melyekben a Kálvária, II. János Pál pápa emlékhelye és a lenyűgöző Szent Imre Templom önmagukban is a Badacsonyhegy világörökséghez való méltóságát hordozzák.

Mégis, ez csak a kezdet – elvarázsolnak bennünket a mélyen rejtőző, kápolnáinkba zárt, varázslatos titkok és saját történelmünk. Az elhelyezkedésük csodálatos panorámát kínálva hívogatnak bennünket. A keresztek útján sétálva részesei lehetünk a helyi történelemnek, miközben az emlékek és rejtélyek várnak, melyekre csak mi magunk találhatjuk meg a választ.

A Villa17*** egyedülálló, szakrális barangolásra várja Önöket, ahol a történelem szellemét idézzük meg – mindezt persze meg-megállva egy-egy pohár csodálatos borral összekötve.

Hívjuk Önöket, hogy csatlakozzanak hozzánk ezen a különleges utazáson, hogy együtt fedezzük fel és megcsodáljuk ezeket az értékeket. Legyen részese egy emelkedett élménynek, ahol elszakadhatnak a mindennapok zajától.

Gyertek, és élvezzétek velünk ezt a különleges utazást, ahol az értékek és a múlt tisztelete összefonódik Badacsony szépségével és gazdagságával.

A Villa17*** tiszta szívvel és megannyi vendégszeretettel vár mindenkit, hogy együtt éljük át ezt az emlékezetes és felemelő időutazást.

Badacsony-hegy vidéke nem csupán természeti szépségeiről híres, hanem számos szakrális és történelmi értéket is rejt. Ezek a helyek és emlékek kiemelt fontosságuk által különleges hangsúlyt fektetnek a Badacsony-hegy történelmi és vallási örökségére, gazdagítva a látogatók élményeit és megértését ezen különleges táj és vallási hagyományok iránt.

Az Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas művész alkotásai egyedülálló élményt nyújtanak a látogatóknak. E művek, legyenek azok templomok, szobrok vagy mozaikok, mélyen kifejezik a vallási hitet és a térség identitását, amelyek az évszázadok során formálódtak.

Badacsony-hegy vallási öröksége számos templom építésével gazdagodott az idők során. A honfoglalás korától kezdve, bencés szerzetesek és a pálos rend is templomokat emelt a hegy lábánál és keleti részén. Ezek a kápolnák és emlékhelyek egyedülálló vallási és történelmi értékeket hordoznak, szolgálva a közösség lelki fejlődését és szellemi gazdagodását.

A Badacsony-hegy szívében található Szent Imre Templom a régió egyik legjelentősebb szakrális helye, mely egyedülálló művészi alkotásokat rejt magában. A templomot különlegessé teszik Krasznay Lajos által mintázott Szent Imre szobra, valamint Leszkovszky György által tervezett sgraffitók, melyek Krisztus szenvedését örökítik meg. Az apszis mozaik ablakai Bátky György tervei alapján készültek, kiemelve Szent Imre tiszteletét és a vallási motívumokat.

Badacsonytomaj európai hírű, két toronnyal rendelkező bazalttemploma egyedülálló történettel és jelentőséggel bír. Az építése 1930 és 1932 között zajlott, és nemcsak Európa szintjén, hanem Badacsonytomajon belül is rendkívüli bazaltépületként említhető meg, ami akár a világörökség részét is képezhetné a természetvédelmi területen belül.

A templom története a honfoglalás korára vezethető vissza, amikor a bencés szerzetesek Szent Imre tiszteletére egy templomot emeltek a bazaltorgonák lábánál, a hegy nyugati részén. Később a pálos rend a „Klastrom kút” közelében épített Istennek házat a „Kőkapu” alatti keleti tisztáson.

A történelem vihara, mint a tatár-török dúlások és II. József szerzeteseket feloszlató rendelete, számos templom romba döntéséhez és károkozásához vezettek. Az épületek maradványait még a szegények is felhasználták házépítéshez.

1757-60 között Szent Imre tiszteletére egytornyú barokk templom épült az „Iskola-dombon”. Ez az épület 1930-ig szolgálta a polgárok lelki szükségleteit. Ma a helyén a Szerenka Miklós plébános atya vezetésével 1992-ben épült a Katolikus Közösségi Ház.

A bazalt kitermelésének megkezdése az 1900 –as évek legelején,a Bazalt Bánya Rt. megalakulásával veszélyeztette a templom biztonságát, amikor is a bazaltot kötélpályán szállították az építkezéshez, ami károkat okozott az épület szerkezetében.

1930-32 között Varga Sándor plébános vezetésével és a helyi lakosok anyagi támogatásával neoromán stílusban új templom épült Fábián Gáspár tervei alapján. A bazaltot a bányaigazgató, Tószeghy Frayd adományozta. A templomot 1932 októberében felszentelték, méretei 37 méter hosszú és 19 méter széles.
A templom belseje két részből áll. Az első részben, a szentélyben található a fehér műkőből készült, vörös márvány oszlopdíszítéssel ellátott oltár, melyen Krasznay Lajos Szent Imre szobrát mintázta. A kupola szgraffitóját Leszkovszky György tervezte, melyben Krisztus szenvedése kiemelt szerepet kap.

Az apszis mozaik ablakai Bátky György tervei alapján készültek, melyek Szent Imre tiszteletét hangsúlyozzák. Az oltár felett balra Szent István, jobbra Szent Erzsébet „rózsacsodáját” ábrázoló mozaik található.

A templom második része, a hajó, három részre tagolódik. Az árkádok mozaikokkal vannak díszítve, melyeken Krisztus szenvedéseinek állomásai láthatók. A főhajóban a sárga katedrál üvegű ablakokból beáramló fény teremti meg a napos hangulatot.

Az 1944-es háború során a templom ablakai megsérültek, az üvegeket egyszerű üvegre cserélték. A templom élete alatt számos átalakítás és felújítás történt, többek között az 1981-es jubileumi megújulás során.

Az Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas művész alkotásai a templom szentélyében egyedi művészi élményt nyújtanak a látogatóknak. A táblaképek Krisztus életének fontos momentumait ábrázolják, melyek mély és művészi módon adják vissza a hit, a vallás és az emberi élet közötti összefüggéseket.

A Kálvária Badacsonytomajon egy különleges szentély, mely az ember alkotása és a vallási történet találkozását mutatja be. Az építése és a környezete szorosan kapcsolódik a természeti környezethez és a vallási jelentőséghez.

A bazaltkőből formált keresztút emelkedik a szőlőhegyre, pihenőhelyeket kínálva a zarándokoknak a stációk mentén. Ezek a mesterien megmunkált kődarabok hordozzák magukban a kálvária szellemét és szépségét, kiválóan illeszkedve a természeti környezetbe.

A kápolna belépésekor az Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész oltárképe előtt csendre és elmélkedésre invitál, mintha időtlenségbe lépnénk, eltávolodva a mindennapi zajtól.
A Kálvária nem csupán vallási jelentőséggel bír, hanem helyi kultúránk és örökségünk értékes része is. Az alkotás és keresztút minden stációja bazaltból faragott, és az egyedi kivitelezés minden pillanatban a történet középpontjába helyezi a nézőt.

Raffay Dávid szobrászművész munkái hatásosan mutatják be Jézus keresztútját, a szenvedéstől a feltámadásig. A helyszín Badacsony Nagyboldogasszony hegye fölött magasodik, környezetében a XIII. században épült pálos kolostor romja és a II. János Pál pápa-emlékhely, szakrális kisugárzással bírva.
A Kálvária nemcsak vallási szempontból fontos, hanem a helyi kulturális és vallási hagyományok részeként is megkapó élményt nyújt. A helyszín szerves része a Szakrális tematikus útnak, ami Badacsonytomaj és Badacsonytördemic területét öleli fel, erősítve a helyi hagyományokat és értékeket. A látogatók számára pedig lehetőséget ad arra, hogy testközelből érezzék és átéljék Jézus szenvedéseit és feltámadását, az épített környezet és történelmi hagyományok találkozásában.

Az út, mely a Golgotáig vezet, három nagy kereszttel emelkedik, a legmagasabb közel négy méteres, Krisztus kétméteres alakjával. Ám ez csak a történet kezdete. A keresztút eredetileg 14 állomásból állt, azonban Raffay Dávid szobrászművész további 17 stációt tervezett, sziklasírba tételtől az emmauszi tanítványok tanúságtételéig és a pünkösd ünnepéig. Mindegyik dombormű bazaltból készült, harmonizálva a Szent István Király Kápolna egyszerű formavilágával.

A domborművek hat centiméteres mélysége és különleges perspektívája arra összpontosít, hogy a néző a történet középpontjába kerüljön. Az alakok rövidülése erősíti a közelség és jelenlét érzését, érzékeltetve Jézus szenvedéseit és feltámadását.

Az alkotásban használt bazaltot mesteri módon formálták, darabjai hatvan-hetven kilogrammosok. A helyszín szakrális kisugárzású, a Badacsony Nagyboldogasszony hegye magasodik fölé, közelében a XIII. század közepén épült pálos kolostor romja és a II. János Pál pápa-emlékhely. A Kálvária út az első üteme a Badacsony Szakrális projektnek, amely a helyi kulturális és vallási hagyományokat erősíti és értékeli.

A keresztút mélységesen kapcsolódik a helyi kulturális és vallási hagyományokhoz, emléket teremtve egy olyan helyre, ahol a látogatók szinte testközelből élhetik át Jézus utolsó pillanatait és feltámadását. Az épített környezet és a történelmi hagyományok találkozása erőteljes élményt nyújt minden látogatónak, hogy megértsék és átéljék a vallás és művészet lenyűgöző összefonódását.

Az II. János Pál pápa emlékhely egy különleges és tiszteletteljes szentély a Badacsony keleti oldalán, amely az Isteni irgalmasság vasárnapján, 2008. március 30-án került megáldásra. Az emlékhely helyszíne a volt pálos kolostor közelében található, és Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész festménye díszíti.

A festmény a pápa emlékére készült, melyet az ünnepélyes megáldáson Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius vezetett. Az emlékhely létrehozásának célja az volt, hogy emléket állítsanak II. János Pál pápának és tisztelegjenek élete és működése előtt.

Az emlékhely különleges jelentőséggel bír a hívők és látogatók számára, akik tiszteletteljesen emlékeznek az egykori pápa hagyatékára és szolgálatára. Az emlékhely kialakítása és megáldása fontos esemény volt a helyi közösség számára, és olyan lehetőséget teremtett, amelyben az emberek megemlékezhetnek és megünnepelhetik II. János Pál pápa életét és örökségét Badacsony ezen különleges részén.

Üdvözöljük a Badacsony hegyén található Szent István Kápolnában, ahol a múlt és a jelen, a művészet és a spiritualitás harmonikusan egyesül. Ez a kápolna nem csupán egy épület; inkább egy történet, amelyet az ember és a természet közös alkotása ihletett meg.

Az építmény 2014-ben emelkedett ki a tomaji oldal romos bányászházainak köveiből, az alkotó mester, Jankovics Tibor vezetésével. Ez a kápolna a Kálvária részeként kapott helyet, megtestesítve a vallási és művészeti hagyományok szép egyensúlyát. Udvardi Erzsébet kezdeményezésére és az önkormányzat, lakosság támogatásával született meg, hozzájárulva a kápolna létrehozásához és felemelő atmoszférájához.

Az észak felé néző bejáratnál, a nagyméretű üvegfalon keresztül ragyog be a természetes fény, világítva meg Udvardi Erzsébet által alkotott Szent István királyt ábrázoló oltárképet. A kápolna lenyűgöző sajátossága, hogy augusztus 20-án, amikor a nap a legmagasabbra emelkedik az égen, a padlózatba mart Szent István-monogram élesen kirajzolódik.

Az épület célja az egyszerűség és a harmónia volt a tájjal. Bazaltból épült, szervesen illeszkedik a környezethez, mintha mindig is része lett volna a vidéknek.

2014. augusztus 23-án Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek szentelte fel a modern stílusú kápolnát. Évente Szent István király búcsúján, augusztusában tartanak itt szentmisét, méltó ünnepélyességgel.

A kápolna elhelyezkedése Badacsony hegyén, Felső-Kolónia területén, az egykori bányászlakások maradványai között ad neki egyedi szakrális jelentőséget. Geobiológiai tanulmány kimutatta, hogy az erővonalak kereszteződésén épült, amely egyfajta természetes energiát sugároz.

Belül a tér durván vakolt és meszelt téglaboltozattal rendelkezik, ahol egy rusztikus tölgyfa szekrény őrzi az oltárképet és a liturgikus eszközöket. A minimális bútorzat és a szenteltvíz tartó fehér mészkő tömbből készült, nyugalmat és mélységet sugározva.

Az épület külső burkolata bazalt kövekből áll, amelyek a szőlők teraszainak szárazon rakott falait idézik, szervesen illeszkedve a vidék jellegzetességeihez.

Üdvözöljük Önöket a Szent István Kápolnában, ahol a múlt és a jelen összetalálkozik, és az ember alkotása a természet ölelésében érinti meg a spirituális érzékeket. Legyen ez a hely egy olyan időutazás állomása, ahol a csend és a szépség találkozik a lélek mélységével.

Badacsony szőlőhegyei között, a festői környezetben emelkedik a Szent Donát kápolna, amely a múlt század második felében, neogót stílusban épült az arezzói Szent Donát tiszteletére. E kápolna története mélyen gyökerezik a múltban: eredetileg 1772-ben kezdték meg a felépítését, miután Thauhoffer József gazdálkodó letétbe helyezett 100 és 40 Ft-ot a nemestördemici plébánián.

Az eredeti kápolnát 1778-ban szentelték fel, azonban 1890-ben lebontották. E helyére Laczkovitz Antal, a pesti belvárosi selyemkereskedő, megbízásából épült meg az új kápolna 1896-ban. A kápolna falait badacsonyi bazaltkőből emelték, míg az oltár carrarai fehér márványból készült, amelynek megrendelése és kivitelezése a városi selyemkereskedő nevéhez fűződik.

Dr. Pfeiffer János kanonok rögzítette az építtető és az építés történetét, segítségül hívva Bogyai Piroska hitoktató és dr. Payer Endre fogorvos visszaemlékezéseit. Az új kápolnában található Szent Donátot ábrázoló festményt von Kleiner, egykori müncheni akadémiai festő alkotta meg. Több forrás is utal arra, hogy a kép Laczkovitz Antal arcvonásait tükrözi, azonban mások szerint egy püspök portréjának mintájára készült el.

A kápolna altemplomában nyugszanak Badacsony és környékének neves személyiségei, köztük korábbi plébánosok, egyetemi tanárok és maga Laczkovitz Antal, valamint felesége is. Az idők során a kápolna tetőszerkezete és fatornyai megrongálódtak, ezért 2008-ban teljes tetőcserét és új torony építését hajtották végre.

Ez a kápolna emlékeztet Badacsony történelmére és kulturális örökségére, lenyűgöző neogótikus stílusával és jelentőségeivel, amelyeket az itt nyugvó neves egyének életműve tovább örökít. A Szent Donát kápolna olyan állomás, ahol a látogatók a múltba és a helyi vallási életbe kapnak betekintést a festői badacsonyi táj közepén.

A Badacsony hegy déli oldalán, a Szürkebarát, a Rizling és a Kéknyelű utcák környékén található a bámulatos Szent Anna-kápolna. E szentély mély történelmet és családi emlékeket hordoz magában.

Az alapkövét 1789. november 9-én helyezte el Parraghy Imre, a szentbékkállai plébános. Az építtető Szentgyörgyi Horváth Zsigmond volt, egy Vas megyei és balatonfüredi földbirtokos, aki 1825-ben rendezte meg az első Anna-bált. Érdekességként szolgál az elnevezés története: Horváth Zsigmond családi fészküket Füreden rendezte be, és mindkét felesége, valamint két unokája is Anna névre hallgatott, amiért a kápolnát Szent Anna nevére szenteltette fel.

E kápolna történelmét évszázadokig ápolta a Kisfaludy- és később az Ányos-család tagjai, akik 1884-ben kriptát alakítottak ki, ahol az említett családok és helybeliek nyugszanak, még ha ez a kripta látogatható is lenne.

1997-ben a bázeli magyar emigránsok és helyi lakosok összefogása, különös köszönettel Gy. Pethe Ferenc vezetésével, pénzügyi áldozatvállalásukkal kezdeményezték a kápolna renoválását, ami 2002-ben kezdődött tetőfelújítással és beázás megszüntetésével. 2003-ra azonban a kápolna teljes felújítása megtörtént, beleértve az urnatemető kialakítását is. A restaurálás számos folyamatot foglalt magában, mint például a villany bevezetését, az oltár és oltárkép felújítását, valamint a padok helyreállítását.

A kápolna ma is fontos búcsúhely, ahol Anna napján, a búcsúnapon szertartásokat tartanak. Ez a szent hely a badacsonytomaji plébániához tartozik, és könnyen megközelíthető a Római útról nyíló kis utcán át, akár autóval, kerékpárral vagy gyalogosan is. A Szent Anna-kápolna a badacsonyi táj része, amelyben a hit, a családi emlékek és a történelem összeolvadnak, hogy egy különleges szakrális élményt nyújtsanak az ide látogatóknak.

A Ranolder kereszt 1857-ben került felállításra Ranolder János veszprémi püspök kezdeményezésére, magasan a Badacsony 400 méter magas peremére, a harangozó bőrc fölé. Ez a klasszicista stílusú, 12 méter magas kőkereszt nemcsak a környék, hanem egész Magyarország egyik legismertebb keresztje. Inspirálója volt regéknek, mondáknak és verseknek, és kiemelkedő turisztikai látványosság.

Itt született meg a Badacsonyi népköltészet egyik értékes darabja, a Harangozó Bőrc mondája. A név magára a kereszt alatt található sziklapadra utal, amely részben kiemelkedik a levegőbe. Ha ezt a kinyúló sziklát kalapáccsal vagy egy kődarabbal megütik, harangjellegű hangot ad, amely messze hallatszik a magasból. Ezt a jelenséget nevezik Harangozó Bőrcnek, ahol a „bőrc” kifejezés a bércet vagy sziklaszirtet jelenti.

A népi hagyomány szerint a püspök annyira lenyűgözőnek találta ezt a helyet és a lenyűgöző kilátást, hogy utasította uradalmi kormányzóját, hogy állítson fel egy hatalmas keresztet a Badacsony-hegy tetejére. Így az ide látogatók eszébe juthat, hogy ilyen csodás tájat csak az Isten teremthet.

Eötvös Károly így ír a Ranolder keresztről: „A kereszt ott emelkedik a fennsík déli peremén, Fonyóddal pontosan szemben. Hatalmas négyzet alakú faragott kövekből álló óriási feszület, hogy az utazók és hajósok is láthassák a partról és a vízről. Amikor pedig az ember föltekint a hegyre, eszébe juthat, hogy a bércen, sziklán, ormokon túl, az égen, a földön és minden magasság fölött van egy még nagyobb fenség, az igazi fenség: a Megváltó.”

Innen, a Ranolder kereszt közeléből csodálatos panoráma nyílik a Balatonra, amely lélegzetelállító látványt nyújt.

Szőlőmunkások szobrai a hegy lábánál és környékén találhatók, részei a vallási és kulturális örökségnek. Ezek a szobrok a táj megélhetési kultúráját és a szőlőmunkások hitét és munkáját tükrözik.

A badacsony-hegy környékén elhelyezkedő keresztutak és sírhelyek is fontos részét képezik a vallási örökségnek. Ezek a helyek jelentős vallási események színterei és emlékhelyei, melyek a keresztény hit és megváltás történetét idézik fel, hozzájárulva a vidék történelmi hátteréhez és identitásához. Ezeken keresztül a badacsony-hegy öröksége nemcsak vallási, hanem kulturális és történelmi szempontból is gazdagítja a térséget és látogatóit.

A Badacsony-hegy és környéke tele van történelmi emléktáblákkal, amelyek emlékeztetnek a múltra és az itt zajló eseményekre. Ezek az emléktáblák gyakran jelölik a fontos történelmi helyszíneket és eseményeket, amelyek formálták a régió történetét.

Az ősi háborúk és kihívások során elesett hősök emlékhelyei is megtalálhatók a badacsony-hegy környékén. Ezek a helyek fontosak a helyi közösség számára, és emlékeztetnek azokra, akik életüket áldozták a régióért és az itt élőkért.
Ezek az emlékhelyek és szakrális területek szorosan kapcsolódnak a badacsony-hegy történetéhez és gazdag kulturális örökségéhez, emlékeztetve a látogatókat és a helyi közösséget a régió vallási és történeti hagyományaira.