MagyarBadacsony Ezeréves Öröksége
Badacsony térségében a szőlőtermesztés hagyományai rendkívül messzire nyúlnak vissza, még az ókor előtti időkig. Egyes történészek szerint a kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező kelták már a római kor előtt művelték itt a szőlőt, de a pannóniai szőlőkultúra fejlődését gyakran Probus császár nevéhez kötik, aki 276-282 között uralkodott, és nagy hatással volt a régió agrárfejlesztésére. Probus lecsapolta a mocsarakat, utakat építtetett, és szőlőt telepíttetett, így megalapozva a Balaton-felvidék mezőgazdasági fejlődését. A rómaiak, akik Itáliából érkezve a Balaton partján telepedtek le, magukkal hozták a szőlőművelés hagyományát, hiszen a mediterrán klímát idéző környezetük tökéletesen alkalmas volt a szőlőtermesztésre.
A Balaton környékének agrárkultúrája ugyanakkor jóval régebbi eredetű, hiszen már Kr.e. 6000 körül elért ide az ókori Mezopotámiából induló technológiai fejlődés hatása. Az ezt követő, Kr.e. 3000 körüli időszakban a neolitikum során kialakult fejlett földművelési és állattartási kultúra alapozta meg a térség mezőgazdasági jellegét. A rézkori és bronzkori régészeti leletek is arra utalnak, hogy ezek a korszakok szintén jelentős önálló fejlődési szakaszokként járultak hozzá a helyi kultúrához. A Badacsony környéki régészeti kutatások során előkerült leletek a terület ókori múltjáról árulkodnak, bár az intenzív szőlőművelés sok őskori sírmezőt elpusztított. A megmaradt tárgyi emlékek egy része a Sümegi Múzeumban látható.
A kelták, más néven gallok, Kr.e. a 4. században, körülbelül Kr.e. 380 környékén érkeztek a Balaton vidékére, és a hegyoldalakon létesített szőlőültetvényeik, valamint az itt található kelta csontvázas temetők is az ő jelenlétükről tanúskodnak. Az ekkoriban bekövetkező római hódítás után Pannónia, így Badacsony területe is a Római Birodalom része lett. Az Aquincumba vezető római út, melynek nyomvonala máig fellelhető, lehetővé tette a régió gazdasági integrálását a birodalom rendszerébe. A rómaiak a villarustica-típusú gazdaságokban szőlőműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A császári rendeletek, mint például Domitianus Kr.u. 92-es dekrétuma, amely megtiltotta a szőlőültetvények további telepítését a provinciákban, a pannóniai szőlők versenyképességére reagáltak az itáliai borokkal szemben. Ezt a tilalmat Probus császár Pannónia iránti tiszteletből törölte el, mivel maga is e vidékről származott.
A népvándorlás során a régió különböző népek számára szolgált átmeneti otthonként, köztük a hunok, gótok, longobárdok és avarok is megfordultak a Balaton környékén. Az 5. századtól Pannónia a közép-európai etnikai változások központjává vált, mígnem a honfoglalás véglegesen magyar kézre juttatta a vidéket. A Kárpát-medencébe 896 körül érkező Árpád fejedelem és törzsei már fejlett szőlőkultúrát találtak itt, amelyet tovább is fejlesztettek. A badacsonyi borhagyományok évszázadokon át fennmaradtak, és a középkori birtokosi rendszerben is meghatározó szerepet játszottak: a földesurak bérbe adták szőlőiket a jobbágyoknak, akik hegyvámot fizettek cserébe. A badacsonyi szőlők között számos olyan is akadt, amelyek nemesi tulajdonban voltak, és így adómentességet élveztek.
A 18. és 19. század fordulóján Badacsony hírneve országos szinten is felívelt, különösen Kisfaludy Sándor költészete révén, aki többek között az 1795-ös badacsonyi szüretről írt. A helyi szüretek fontos társadalmi eseményekké váltak, és a nemesi réteg gyakran díszes présházakat emelt a szőlőhegyen, valamint fényes ünnepeket rendezett. A Badacsonytomaj közelében élő és alkotó művészek között meg kell említeni Egry Józsefet, aki festményein a Balaton különböző arcait örökítette meg, valamint Keresztury Dezsőt, aki költészetében szintén előszeretettel fordult a balatoni táj felé.
Badacsony nemcsak a természeti szépségei, hanem irodalmi és művészeti értékei révén is gazdag kulturális örökséggel büszkélkedhet. A szőlőművelés hagyománya, amely az ókori mezőgazdasági ismeretekből és az évszázadok során alakult technológiákból táplálkozik, ma is a helyi élet meghatározó eleme. A technikai fejlődés ellenére Badacsonyban a szőlőtermesztés és borkészítés az egykori alapelvek nyomdokain halad, így megőrizve a táj szellemiségét és a történelmi hagyományokat.